Hajós történelme

Hajós városa az Alföldön, Bács-Kiskun megye déli részén Kalocsától dél-keleti irányban 20 km-re, Bajától észak-keleti irányban 30 km-re helyezkedik el. Népessége 2005-ben mintegy 3400 fő. Évszázadokig a kalocsai érsekség uradalmához tartozott. A város nevének kialakulásáról háromféle történet kering. Az egyik, hogy a város mai területén régen vízfolyás vezetett végig, ami lehetővé tette a halászatot és a hajózást. A másik történet a sváb telepesek Dunán történő behajózására vezethető vissza. A harmadik feltételezés szerint Hajós területe egy bizonyos Hajósy családhoz tartozott, amely család még a török megszállás előtt élt itt. Erről számos írásos dokumentum is van. A törökök kiűzése után Hajóst már az 1720-as években német családokkal népesítették be. Hajós lakossága a második világháború után bár ki lett telepítve, sokan tértek haza. Hajóst ma nevezhetjük kétnyelvű községnek is. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város legnagyobb kisebbsége a német, a lakosság 27,5%-át teszi ki. A város féltve őrzi a sváb kultúrát, nemcsak jellegzetes sváb épületeivel, hanem évente megrendezendő Svábbállal, nemzetiségi napokkal, különböző megemlékezésekkel, Német Nemzetiségi Ifjúsági Fúvószenekarával és Hagyományőrző Sváb Néptánccsoportjával is mind arra törekszik, hogy a sváb tradíciók ne vesszenek el. Minden év júliusában megrendezésre kerül a Hajósi népviselet és tánc napja, ahol tradicionális sváb öltözékben vonulnak végig az előadók a főutcán, majd hajnalig tartó mulatozással zárul az esemény.

Persze nemcsak a sváb gyökereire büszke Hajós, hanem a várossal egyidős borkultúrájára is. Hajós nevezetessége a Hajósi pincefalu, amely Közép-Európa legnagyobb pincefaluja és mintegy 1300 pincével rendelkezik. A Pincefalu kacskaringós utcákból áll, amelyeket a présházak és az alattuk elhelyezkedő, löszbe vájt pincék alkotnak. Egybefüggően ez a legnagyobb ilyen a maga nemében. A borvidék Jellemző fajtái  a Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Kékfrankos, Zweigelt, Kadarka, Chardonnay, Olaszrizling, Szürkebarát, és a Cserszegi fűszeres, de ezen kívül sok más fajta is megtalálható itt. Az 1980-as évek óta sok pincét átalakítottak vendégfogadásra, illetve sok ilyen épült újonnan. A város ünnepe is a borhoz kapcsolódik, ez a minden év május utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő Orbán Napi Borünnep, aminek kulturális programjai sok ezer érdeklődőt vonzanak. A Bálint Borház Kádármester Bemutatóterme egyedülálló a környéken, aki erre jár, mindenképp tekintse meg a hagyományos hordókészítést! Évek óta megrendezésre kerül a pincefaluban, tavasszal és télen, a nyitott pincenapok, amely során több, mint 40 pince várja az arra járókat. A nyitott pincenapok alkalmával nemcsak finom borokat lehet kóstolni és pincéket látogatni, hanem Hajós város különböző kézműves mesterei is bemutatják portékáikat a kijelölt pincékben. Az utcákon ilyenkor sült gesztenyétől kezdve a kolbászig és kürtöskalácsig mindenféle finomságot megtalálunk.

Hajósi Barokk Kastély:

Hajós egyik legszebb látványossága az impozáns, négytornyú Hajósi Barokk kastély. A volt érseki vadászkastélyt 1739-ben építette a kalocsai érsek. Négy, arányos saroktornyát 1767-ben emelték. Később Haynald Lajos érsek árvaházzá alakította, ami 1954-től állami nevelőotthon lett. 2010-ben a megyei önkormányzat uniós támogatással és saját erővel újította fel, hogy ismét régi pompájában tündököljön. Féltett kincse Mária Terézia és férje, valamint szülei egészalakos portréja, amik egy németalföldi mester munkái. 

Bor és Művészetek Háza:

Hajóson a Dózsa utcában rejtőzik a város egyik gyöngyszeme, a hajósi Bor és Művészetek Háza. Művészei között nemcsak a helyi kiválóságok találhatóak meg, hanem nemzetközi alkotók is hozzájárulnak a ház kiállításaihoz. Egyik kiemelkedő alakja Matteo Massagrande olasz festőművész, akinek több művét, freskóit is megtekinthetjük a hajósi Művészetek házában. Maga a ház is egyedülálló hangulattal rendelkezik sokszínű alkotásainak köszönhetően, amely minden kultúraimádót rabul ejt.

Szent Imre római katolikus templom:

A Szt. Imre római katolikus templom 1728-ban épült barokk stílusban, oldalhajókkal 1879-ben egészült ki. Főoltárán Szűz Mária fából készült 1 m magas szobra található, amelyet az Óhazából hoztak magukkal a betelepülők. Az előtte történt gyógyulások miatt csodatevőnek nevezett szobor a XVI. századból származik.  A római katolikus plébánia a 18. század elején épült későbarokk stílusban. 

Bicikli utak

Hajós város és a Hajósi Pincefalu között 1-1,5 km-en bicikliút található, amely padokkal kiegészítve, ideális pihenőhely lehet, minden kirándulónak. Hajóst és Érsekhalmát mintegy 6 km-en hangulatos kerékpárút köti össze, amely dimbes-dombos emelkedőkkel és szőlőföldek között húzódik az 54-es főút mellett. Ezen kívül több, mint 8 km-es kerékpárút köti össze Kecelt és Soltvadkertet is, ami minden biciklizni vágyónak tökéletes.

Zarándokút, túraösvény

A Magyar Zarándokút Egyesület és a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás azzal a fő céllal alakult, hogy a spanyolországi El Camino-hoz hasonló, hálózati jelleggel, folyamatosan működő Magyar Zarándokutat hozzon létre. A Magyar Zarándokút 2011. március 31-én megnyílt, Esztergomtól Máriagyűdig várja a zarándokokat. A folyamatosan fejlődő út 2013. évben Kós Károly díjat kapott. A Magyar Zarándokúton bárki, bármikor, bármeddig gyalogolhat. Az útvonal bejárása minimum 16 napot igényel. Nem kell egyhuzamban végigmenni az úton, teljes hossza mintegy 431 km, kitérőkkel együtt közel 600 km. Az út középső része, több mint 200 kilométeren keresztül Bács-Kiskun megye területén húzódik.

Sváb tájház, falumúzeum

Hajós központjától a pincefalu felé haladva, a főúton található a Sváb tájház. A hajósi Német nemzetiségi tájház 2003-ban került felújításra egy pompázatos nagy, feltehetőleg 1905-ben épült házban. Széles portája és külön tradicionális nyári konyhája van, illetve rendelkezik első szobával, ami a lakószóba volt hajdanán, első konyhával, hátsó szobával, ami a tisztaszobának számított, hátsó konyhával, illetve ló- és tehénistállóval. A mostani tájházat egy gazdag hajósi család építette, hiszen akkoriban, csak a jómódú emberek engedhettek meg maguknak ekkora házakat.